Erősíteni kell a román-magyar gazdasági együttműködést

A Magyarország és Románia közötti gazdasági együttműködés erősítésének szükségességét hangsúlyozták a résztvevők a Romániai Magyar Üzleti Fórum pénteki budapesti konferenciáján.

Alexandru Victor Micula, Románia budapesti nagykövete hangsúlyozta: a két ország gazdasága nagymértékben függ egymástól, a válság körülményei közepette pedig újra felfedezték egymás partnerségét.
A nagykövet ismertette, hogy Románia Magyarország számára a második számú exportpiaccá vált, miközben Románia számára Magyarország a harmadik legfontosabb importforrás. Romániának Magyarország az ötödik legfontosabb exportpiacot jelenti.

Románia szempontjából a magyarországi viszonylatban a legnagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya, így tovább kell fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat - hívta fel a figyelmet Alexandru Victor Micula.
Egyben jelezte, hogy a román kormány különös figyelmet fordít minden jelzésre, amely a befektetői, üzleti területről érkezik. Hozzátette, a pénteki fórum megszervezése egy fontos jelzés.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint tavaly a magyar import Romániából folyó áron 653,48 milliárd, az oda irányuló export 1.281 milliárd forintot tett ki, így 627,54 milliárdos külkereskedelmi többlet keletkezett; az import 2010-hez képest csaknem 38, az export 20,8 százalékkal nőtt Románia viszonylatában.
Zsarnóci Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Wekerle terv kapcsán hangsúlyozta: annak célja, hogy a Kárpát-medencében együtt élő nemzetiségek és gazdasági szereplők tevékenységét jobban összehangolja, és elősegítse a határon átnyúló kezdeményezéseket.

Kifejtette: ebbe beletartozik a gazdasági szereplők együttműködésének elősegítése, és az infrastrukturális projektek előrevitele, a határ menti közlekedési összeköttetések fejlesztése. Emellett munkaerő-piaci képzési hálózatokat kell kialakítani, és összehangolt fejlesztésekre van szükség a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszergazdaság, a zöldgazdaság, valamint a turizmus, illetve az egészségipar területén.
A helyettes államtitkár a magyarországi helyzetről elmondta: a gazdaságpolitika fontos célja a növekedés beindítása, jövőre már egy olyan, tartós növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, amely a régióban és talán Európában is egyedülálló lesz.

Kifejtette: a 2012-es költségvetés megalapozza a 2,5 százalékos hiánycél tartását. Zsarnóci Csaba kiemelte: a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az Európai Bizottság javaslatára a tanács felfüggessze a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárást.
Borbély László, - aki Románia környezetvédelmi minisztereként képviselte a román kormányt a konferencián - kiemelte: Romániában a 2010-ben hozott kemény intézkedések - például a 25 százalékos fizetéscsökkentés - meghozták gyümölcsüket 2011-ben, és várhatóan 2012-ben is; ezt mutatja a cégek, befektetők véleménye is. Meg kell hozni megszorító intézkedéseket, de ezekhez az eredményesség érdekében pozitív intézkedéseket is hozzá kell tenni - mondta Borbély László.

A nagykövethez hasonlóan hangsúlyozta, hogy Románia és Magyarország stratégiai partnerek, "egymásra vagyunk utalva". "Kicsit többet" kellett volna tennie minden kormánynak az összehangoltabb befektetési együttműködés, a cégek együttműködése terén, de ez nem jelenti azt, hogy nem jók a kapcsolatok, ugyanakkor még szorosabb együttműködésre van szükség - emelte ki.

Borbély László szólt arról is, hogy a nemzetközi szervezetekkel - a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal és az Európai Unióval (EU) - való kapcsolatban meg kell próbálni egy "modus vivendit" kialakítani, ugyanis "ha nincsenek a hátad mögött ezek az intézmények, akkor sokkal nehezebb" - fogalmazott. Romániának óriási előny volt az IMF-hitel, amely védelmet adott - hangsúlyozta Borbély László.